A KÖZSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE

Csömödér a dél-zalai dombságot a zalai dombságtól elválasztó észak- kelet-délnyugat irányú völgy északi peremén, a Cserta patak jobb partján épült. Itt, ebben a völgyben három patak – a Cserta, a Berek patak és az Alsó –Válicka- találkozik. Innen a völgy egyre szélesedve halad délnyugat irányba, előbb a Kerkát magába fogadva, majd rónává szélesedve a Mura völgyében.
A község közvetlen szomszédjai északról Hernyék, keletről Kissziget, délről Páka és nyugatról Iklódbördőce.
A falut kettévágja a tőle északra eredő névtelen kis vízfolyás.
Közvetlenül a falu alatt vezet a Zalaegerszeg- Rédics vasútvonal.
A községnek Pákával közös vasútállomása van „Csömödér-Páka” néven. Zalaegerszegtől 30, Lentitől 10 km választja el. Itt volt az erdei kisvasút végállomása 1999-ig. Most ennek a vasútvonalnak a Lenti erdei kisvasúttal történt összekötése után egy közbeeső állomása lett.

AZ OKTATÁS TÖRTÉNETE

A korábban leírtakból is kitűnik, hogy a falunak a XIX. század végéig nem volt önálló iskolája. A gyerekek a szomszédos Páka katolikus iskolájába jártak. Erre vonatkozó első adatunk 1778-ból származik.
Változatlan a helyzet 1830-ban is. A tanító továbbra is azt kapja mint 1778-ban. A tanulni vágyó gyerekek továbbra is Pákára járnak, míg 1895-ben a község fel nem építi iskoláját (a mai kultúrházat).
1925-ből is csak statisztikai adatot ismerünk. E szerint: egy községi elemi iskola van 2 tanteremmel, 2 tanerővel.
1954-ben a pákai iskola beköltözött az egykori Erdődy kastélyba, a községháza helyére. Itt lehetőség nyílt hat tanterem kialakítására. Ekkortól a csömödéri felső tagozatosok is Pákára jártak 1974-ig.
1974-ben a Csömödéri Községi Közös Tanács új, 8 tantermes iskolát épített, ezzel lehetőség nyílt a felső tagozatosok otthoni tanítására.
1989-ben felépült az iskola tornaterme, és 1991-ben megszűnt a tanítás a régi iskolában.

KORAI TÖRTÉNETI NYOMOK

Az első településnyomok az új kőkorból vezető út, az országút és a Béke patak által határolt területen találtak kerámia töredékeket ebből a korból. Ugyanitt egy római tetőcserép töredék is előkerült.
Elsőírásos említésével 1324-ben találkozunk Chydemer alakban. Neve a környező települések némelyikének nevéhez, és több ránk maradt földrajzi névhez hasonlóan szláv eredetű. Sorsa a középkorban is szorosan összekötődött Pákáéval.
A XVI. Századból ránk maradt forrásokból tudjuk, hogy 1548-ban Felso – és Alsózebeckén, Karácsonyszigeten és „Csemeder”-en 45 ház volt, ebből 27 Erdody Péter királyi kapitányé.
A falura és környékére, Kanizsa 1600-as török általi elfoglalása után, rászakad a hódoltsággal szomszédos települések sanyarú sorsa. Adóznak a jövő-menő hadaknak, a földesúrnak, a királynak és a töröknek azért, hogy ha ilyen áron is, de megmaradhassanak.
1719-re rendeződnek a birtokviszonyok is. Ebből kiderül, hogy Csömödér birtokjogát visszakapta a gr. Erdődy család is. Így a gr. Eszterházy család mellett ők a falu birtokosai.
A XVIII. század eleje a falu és az egész háborúk sújtotta terület konszolidációjának időszaka. A békés építés folyik, annak ellenére, hogy váltakozó sikerrel dúl a Rákóczi szabadságharc, amelynek egyik – ha nem is túl jelentős – csatája a közelben, Rédicsnél zajlik.
1770-ben már 46, zömmel magyar nevű család lakja. A lakók száma 244 lélek.
1778-ban 284 katolikus lakosa van a falunak. Templomuk nincs, Pákához tartoznak. Harangja és temetője van. A napóleoni háborúk nincsenek nagy hatással a lakosság változására, ha lassan is, de növekszik, aztán hosszú ideig stagnál.
1832-ben 283 lakosa van. Ekkor tesznek először említést név szerint szőlőhegyükről: „Csokmai pusztán lévő hegyen bírnak szőlőt.”
A forradalom szele ide is elért. A falu megsokallva az uradalmaknak fizetett és természetben szolgáltatott terheket, 1848-ban Páka, Zebecke, Kissziget, Ortaháza, Várfölde, Bánokszentgyörgy, Dömefölde, Oltárc, Tolmács lakóival együtt megtagadták az irtás földjeik után járó tized és hegyvám megfizetését. A falu ekkor 42 házból áll, 50 család él itt 315 fővel. A haza szolgálatára, a forradalmi kormány hívására Csömödérből nyolcan állnak honvédnak. Adataink a XIX. század második felére elfogynak. A falu éli az iparnélküli, földművelő települések életét. A század végén tulajdonos váltás is zajlik a faluban. Az Erdődy család eladja a többi birtokától távol eső itteni birtokait, így Csömödért is.
A falu életében a kezdeti időben nem jelentett túlzottan nagy változást, amikor megépült az Ukk-Csáktornya vasútvonal. Az első világháborút követően azonban megnőtt a jelentősége, pontosabban stratégiai jelentőségűvé vált. Ugyanis ennek köszönheti a falu, hogy itt épül fel a Kerkavölgyi Faipari Rt. Gőzfűrésztelepe 1921-ben. Ez, és a hozzá tartozó 1918-1922 közt épült 70 km-es, ezt kiszolgáló erdei iparvasút, óriási munkalehetőség a környék ötven férfijának, ugyanis a mezőgazdaságból képtelen megélni. Nagy számban járnak el Tolnába és Baranyába sommás munkára.
Az igazi nagy lehetőség azonban az olajipar megjelenése. Az 1937-es sikeres budafapusztai fúrás után sok-sok férfi jut itt biztos megélhetést adó munkához.
Ekkor a fakihordásra épített kisvasútnak nagyon fontos szerep jutott a megye, de mondhatnánk az ország gazdasági életét befolyásoló, nagy stratégiai jelentőségű budafapusztai és lispei olajmező feltárásában. Az építkezésekhez, a fúrásokhoz az anyagot Csömödérből – ahol a MAORT és az azt követő olajipari vállalatok iparvágányt és raktárt tartottak fenn az 1980-as évek közepéig – ezen a vasúton szállították. A vasúton előbb lóvontatással, később a „nagy” vonatokhoz hasonlóan – gőzmozdonyok vontatták a kocsikat.
Közben azért a faluban is növekszik az iparosok száma.1925-ben 4 cipész, 1 bognár, 1 kovács, 3 kőműves és 2 kocsmáros él itt.
Az 1945-ös földosztáskor 22-en jutottak földhöz a faluban, de ez sem jelentett minőségi változást a korábbi állapothoz képest. A lakosság létszáma tovább nőtt, az 1949-es népszámlálás adatai alapján a lakóházak száma 171, népesség: 881 fő. A mezőgazdaság sem tűnik el a falu életéből nyomtalanul. 1959-ben megalakul a termelőszövetkezet, „Jobblét Tsz.” néven.
1962-ben egyesült a kisszigeti „Egyetértés”, 1964-ben a zebeckei „Csertamenti Haladás”, és a hernyéki „Kossuth Tsz.”-ekkel. 1965-ben a taglétszáma: 427 fő. A termelőszövetkezet 2559 katasztrális holdon gazdálkodott, ebből a szántóterület: 1596 kh. A szarvasmarha állománya 390 db volt.
1974. január 1-jével a Csömödéri „Jobblét” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és a Pákai „Boldogulás Útja” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet egyesült. Az egyesült termelőszövetkezet neve Csömödér-Pákai „Csertamenti” Mezogazdasági Termelőszövetkezet, székhelye Csömödér.
1992-ben a termelőszövetkezet felbomlása új helyzetet teremtett.
A tagok és alkalmazottak csak egy töredéke tudott vállalkozóként megmaradni a mezőgazdaságban, kevés alkalmazottal.
Az olajipar jelenleg is tartó válsága pedig azt jelenti, hogy a falunak a gazdaság területén új lehetőségeket kell keresnie.
A rendszerváltás a falu gazdasági életében is jelentős változásokat hozott. A termelőszövetkezet megszűntével az ott foglalkoztatottak 70-75 %- ának szűnt meg a munkahelye.
A szövetkezet területe felosztásra került. Az egykori közös földeken most vállalkozók gazdálkodnak.
Csömödérben a Cserta-Agro Mezogazdasági Termelő- és Szolgáltató Kft. Mezogazdasági növénytermesztéssel és erdőműveléssel, a Cserta- Tej Termelő- és Kereskedelmi Kft. pedig elsősorban állattenyésztéssel foglalkozik, amelyhez a takarmányt saját maguk termelik meg.
A Zalaerdő Rt. Szentpéterföldi erdészetét megszüntette, annak központja Csömödér lett. A csömödéri erdészet 4000 hektár területen folytat erdőművelést.
Ugyancsak külön szervezeti egység lett az iparvasút, amely műszaki erdészetként, vasútüzemként működik tovább.
Az idegenforgalom növelésére mindent megtesznek. A Közép-Zalai Kistérségi Társulás tagjaként, a térség többi településével együtt, fejlesztésekkel, programokkal igyekeznek ide csábítani a turistákat. Részben ilyen szándékkal jött létre a Két Hegyház Egyesület.

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

A falunak 1966 óta van körzeti orvosa. 1965-ben épült az orvosi rendelő és lakás. Előtte a falu a pákai körzeti orvoshoz tartozott, amióta Pákán volt orvos.

Impresszum